Az nem vitás, hogy Koppenhágát nem szabad kihagyni egy északi utazás során. Skandinávia legnépesebb és kegkontinentálisabb városa igazi világváros, ugyanakkor helyenként olyan, mintha egy Andersen-mesébe csöppentünk volna. Ez a két bejegyzés két fontos és látványos múzeumba kalauzolja el az olvasókat, ahol olyan változatos kincseket talál az utazó, mint Rodin-szobrokat, dán koronaékszereket és Henning Larsen keze nyomát. Mindkét hely kívül-belül remek fotólehetőségeket biztosít.

Rosenborg sziluettje

Rosenborg Slot

Ez az északi reneszánsz-barokk ékszeresdoboz a város központjához igen közel, egy gyönyörű park közepén fekszik. A parkból és a három emelet ablakaiból remek kilátás nyílik a dán királyi testőrség kaszárnyájára és gyakorlatozó udvarára, ahol napközben szertartásos medvekucsmás és harciasabb gyakorlós testőrök gyakorolják a menetelést és a puskapörgetést.

Elefántcsontból faragott miniatűr makett a kastélyról

Rosenborgot a Mátyás királyéhoz hasonló népszerűségnek örvendő, legendás király, IV. Keresztyén építtette és nagyon sok helyen megfigyelhető jellegzetes névjegye, a stilizált és lényegretörő C4 szignum. Rosenborg csak párszor és ideiglenesen szolgált királyi rezidenciácul, például amikor a régi királyi palota leégett. A kastélyt az évszázadok során teletömték mindazokkal a bútorokkal, dísz- és használati tárgyakkal, amelyet a királyi család és az arisztokrácia krémje használtak. Mindegyik teremnek megvan a rendeltetése és saját stílusa, a barokktól az újabb generációk neoklasszicista ízléséig, az viszont közös bennük, hogy egyformán pompásak és fényűzőek. A látogatónak az a benyomása, hogy szándékosan úgy rendezték be, hogy az ember szinte elszédüljön a sok kincstől: a termekből sok kis kamra nyílik, amelyekben valósággal halmokban áll a meisseni és holland porcelán, a velencei üveg, az elefántcsontból és borostyánból készült műtárgyak. Mivel a kastély meglehetősen kicsi, az élmény mégsem lesz túl fojtogató.

Az épület pincéjében rendezték be a tulajdonképpeni kincstárat, ahol a díszfegyver- és dísztárgygyűjteményen kívül a koronaékszereket is őrzik. Bemenet érdemes megfigyelni a fél méter vastag páncélajtót! A félhomályban elősejlő gyémántok és drágakövek látványa lenyűgöző és mivel rengeteg kincset helyeztek el viszonylag kis térben, a hatás még erősebb lesz. 

Fotózás

A fotókhoz a Sigma 30/1.4 objektívet használtam, ISO400-800 mellett. Megpróbáltam f2.8 körül maradni, hogy ne legyen túl lágy a fotó, de a legsötétebb kamrákban jól jött az 1.8-1.4 is. Szinte soha nem kellett a reciprok szabályt megszegnem, általában az 1/60-1/200 záridő elegendő volt. A félhomályban, halogén lámpák mellett a színegyensúly trükkös lehet, de RAW-ban fotózva könnyű helyrepofozni, ezért a gépen nem is foglalkoztam ilyen beállításokkal. Vakut, bár nem tilos, egyáltalán nem használtam - nem szeretem beltérben az erős vakufényt, diffúzorom pedig nem volt.
Sötét, félhomályos helyen egy nagyon hasznos segítség az alulexponálás. Minél világosabb helyen vagyunk, annál inkább fölé, sötét helyen pedig alá kell exponálni a felvételt, hogy a fényképezőgép beépített fénymérőjét - amely világosban sötétítene, sötétben pedig világosítana a képen - ellensúlyozzuk. Így lesz a hatás természetes. Ez a módszer különösen akkor jó, amikor egy sötét teremben egyenként megvilágított tárgyakat fotózok. Erős alexpó (1-, -2 EV) esetén a fotó szépen vissza fogja adni a tényleges látványt, ráadásul megúszom a bemozdulósan hosszú záridőket is. Tiszta haszon!
A fotókon látható összes műtárgyat üvegen keresztül fotóztam. Ilyenkor hasznos lehet egy polárszűrő, a tükröződéseket elkerülendő, de egy polár a sötét beltérben akkora hátrány, hogy nem is jöhetett szóba a használata. Igyekeztem úgy helyezkedni, hogy ne lássék zavaró tükröződés, néhol pedig beépítettem a kompozícióba az üveg csillogását.
Igazán csak a gyémántos ékszerek fotóival nem vagyok elégedett, ezeket immár ötödik éve próbálom sikertelenül lefényképezni úgy, hogy visszaadjam a varázslatos tündöklést. Igaz, ez a profi gyémánt termékfotókra is érvényes, amelyeket végiglapozgattam. Lehet, hogy ezeket a drágaköves csodákat élőben kell látni.
Érdemes a parkba is kimenni és kedvező fények mellett megörökíteni a szép épületet, ahogy a vizesárokban tükröződik. A dánok előszeretettel használják a kastélyparkot piknikezésre, napozásra, találkozóhelynek, fesztelen hangulatú hely.

További gyűjtemények az Indafotón
Most látom, hogy nagyon elmerültem a részletekben, amit önmagában nem bánok, de nem igazán sikerül egészében bemutatni ezt a varázslatos kastélyt. Szerencsére jörgenmorgoff és ajpekfoto előrelátóbbak voltak és jóval informatívabb fotókkal gazdagították a gyűjteményt, előbbi ráadásul a cuki marcona őröket sem felejtette el megörökíteni. Az ő fotóikat itt nézhetitek meg:

jörgenmorgoff albuma

ajpekfotó albuma

Hasznos információk

Közlekedés: Budapestről Koppenhágába jelenleg a Norwegian üzemeltet közvetlen járatot, illetve a Wizz Air a szomszédos országban fekvő, ám Koppenhágától csak 55 kilométerre található Malmö-Sturup reptérre visz, ahonnan jó transzferlehetőség van a dán fővárosba. Egyszeri átszállással több európai légitársasággal is el lehet jutni Koppenhágába (Lufthansa, Austrian Airlines, Czech Airlines, Air Berlin)
Szállás: Augusztusban 60 eurónál kezdődik egy kétágyas szoba/éj, közös fürdőszobával, ám központi helyen.
Belépő: Rosenborg Slot 80 DKK, fotójegy 20 DKK. A jegy egyaránt érvényes a kastélyban és a kincstárban, fotózni mindkét helyen szabad.
Árfekvés: Koppenhága az egyik legdrágább európai főváros, egy egyszerű éttermi/bisztró vacsora (főétel, alkohlmentes itallal) 200DKK alatt nehezen úszható meg, de a belvárosban találni fix áras, svédasztalos éttermeket és gyorsbüféket is, mindenki megleli a neki tetsző alternatívát. Koppenhágában található a világ legjobb éttermének többször kikiáltott NOMA is.