Koncsár Irma
Indafotó: http://indafoto.hu/pingu
Civilben” mivel foglalkozol?
Egy informatikai cégnél vagyok műszaki asszisztens.
Mi volt az első saját fényképezőgéped?
Első gépem az analóg világban egy Smena Symbol, (autentikusan: Смена Символ), első digitális gépem pedig egy Fuji FinePix S7000 volt
Most mivel fotózol? Milyen objektívek vannak az arzenálodban?
Jelenleg egy Nikon D7000 boldog tulajdonosa vagyok, két objektívem van hozzá, egy Nikkor 35mm f/1.8 és egy Nikkor 55-300mm f/4.5-5.6. Remélem lesz még több is.
Van kedvenc fotótémád?
Igen, a természet és azon belül is az állatok állnak hozzám a legközelebb. Általában a humort és/vagy a szépet keresem. Szeretem a sokak által lenézett „képeslap” fotókat is. Nem valószínű, hogy valaha is készíteni fogok szociofotókat, ahogy például az elhagyatott gyártelepek sem az én világom.
Van kedvenc stílusod, illetve utómunka technikád, milyen programokat használsz?
Mindig voltak korszakaim, régen próbálkoztam a Photoshoppal, bár ezek nem voltak tudatos módosítások, inkább csak kísérletezgettem. Volt olyan időszakom is, amikor minden képemet kereteztem. Azonban egy jó ideje nem módosítok különösebben semmit a fotóimon, maximum korrigálok egy kicsit a beállításokon és vágok. Igazából ez a kedvenc utómunkám, szinte nincs képem, amit ne vágnék meg. Egy ideje a négyzetes forma a nagy kedvenc. Komolyabb változtatásokhoz se tudásom, se időm nincsen. Mostanában már csak a Nikon Capture NX 2 programját használom.
Mi a véleményed a HDR-ről és a fekete-fehér fotózásról?
A HDR szerintem akkor jó, ha azon nem is látszik, hogy HDR. A fekete-fehér fotózás pedig nem egyszerűen csak a színek hiányát jelenti, annál sokkal bonyolultabb a dolog. Nekem sajnos csak ritkán sikerül, nem is nagyon erőltetem.
Hány képet készítesz, és kb. hányat tartasz meg egy alkalomról/témáról?
Hát az attól függ, hogy mi a téma és mennyi időm van rá. De bármennyit is fotózok, kb. 10% az, amire azt mondom, hogy használható. Igyekszem ezen az arányon javítani úgy, hogy minél kevesebb képet készítsek és abból minél több jó legyen.
A géped mindig nálad van, vagy csak célirányosan indulsz fotózni?
Tekintve felszerelésem súlyát és terjedelmét csak akkor viszem magammal, amikor fotózni megyek.
Amikor fotózol van a fejedben kész terv, hogy mit miért, hogyan akarsz megcsinálni vagy spontán nyomogatod az exponáló gombot?
Valahol a kettő között van a dolog. Inkább a helyszínen derül ki, attól függ, hogy mit látok, mennyire fog meg a téma. Régebben majd-meglátjuk-mi-lesz-belőle alapon fotóztam, de ma már sokszor visszafogom magam és jobban meggondolom mikor nyomom le az exponáló gombot. Próbálom arra edzeni magam, hogy nem kell mindig, mindenáron mindent lefotózni, mert e képek nagy része úgyis a kukában fog landolni, vagy rosszabb esetben az Indafotón. :)
Mennyire része a mostani életednek a fotózás (vannak akiknek kikapcsolódás, önmegvalósítás, pótcselekvés) van-e további terved vele? ... Marad hobbi vagy esetleg munkának, hivatásnak is választanád?
Színtiszta hobbi és kikapcsolódás. Egy kicsit már függőség is. Ha huzamosabb ideig nem fotózom, már görcsöl az exponáló ujjam. Tervem csak annyi van vele, hogy minél többet tanuljak és fejlődjek, de komolyabb szándékaim nincsenek.
Szoktál fotópályázatokon indulni?.......ha, igen akkor milyen sikerekkel?
Nem szoktam pályázatokon indulni, így sajnos csekély sikereket érek el.:)
Melyik volt a legemlékezetesebb fotózásod?
Tulajdonképpen minden fotózás emlékezetes valamiért. Talán egy novemberi túrát említenék, a Börzsönyben. Kellemes, kirándulós fotótúrának indult, az ősz utolsó szép napján, de a végén túlélő túra lett belőle. Angelo kollégának sikerült úttalan utakon és meredek csúszós, vizes falevelekkel borított ösvényeken vezetni minket, ahol csak tyúklépésben lehetett közlekedni. Egy rossz mozdulat elég lett volna ahhoz, hogy leguruljak és összetörjem magam. Az állandó hegynek fel-hegynek le menettel vagy 1000 méteres szintkülönbséget sikerült abszolválnunk, és a nap végén az 5 kilométeres séta az aszfalton már szinte jól esett. A következő nap nem tudtam lábra állni.
Hova mennél szívesen fotózni Magyarországon…
Tulajdonképpen bárhová, de a Tisza-tóra vagy a Hortobágyra már régóta szeretnék eljutni.
...és az egész világon?
Ez attól függ, mikor teszed fel a kérdést. Most éppen Marokkóba mennék, de holnap már lehet, hogy Írországot mondanám, holnapután meg megint valami egészen mást. Tudod mit? Mindegy, csak menjünk már!:)
Mi a kedvenc saját képed az Indafotóra feltöltöttek közül?
Nincs kimondott kedvenc képem, így most csak találomra választok egyet. Mondjuk egy madarasat.
...és az összes indafotós kép közül?
Na, ez még nehezebb kérdés. Nem kedvenc képem, inkább kedvenc fotósaim vannak. A hideg téli napok után, a közelgő tavasz reményében, Réka egyik képét választom.
Melyik 3 oldalt olvasod leggyakrabban a fotóblogok, fotós oldalak közül?
A kevés rendelkezésre álló időmet ismerőseim, barátaim, edaniel, N.Gyuree, BendesMarcsi, iigee, vlm fotós blogjának olvasásával szoktam tölteni. Remélem senkit sem hagytam ki a felsorolásból.
Van-e valami ötleted arra, hogyan lehetne még érdekesebb, színesebb az Indafotó?
Nekem egy kicsit koncepciótlannak tűnik az Indafotó. Vannak ötletek, fellángolások, de azután általában minden a hamvába hull. Jó lenne egy olyan határozott elképzelésekkel és fotós tudással rendelkező „gazda” akinek ideje és kitartása is van ötletei megvalósításához, illetve a többi szerkesztő munkájának összefogásához.
Következő interjúhoz kit választanál, kiről olvasnál szívesen?
Köbüki, DeCcArD, edaniel.
Gyakran mész fotósétára más Indafotósokkal (mi is voltunk már együtt), milyenek ezek a séták, a hangulat?
Csak jót mondhatok ezekről a sétákról. Mindig igyekszem elmenni és szomorú vagyok, ha más elfoglaltságom miatt ki kell hagynom egyet, mert szükségem van rá, mint zűrös nap után egy szelet csokira. Azért szeretem, mert nem az a lényeg, hogy kinek milyen felszerelése, fotós tudása van, hanem az, hogy jól érezzük magunkat. Természetesen bárki nyugodtan kérdezhet a tapasztaltabbaktól, én is nagyon sokat tanultam már egy-egy ilyen találkozó során. Nagyon jó társaság szokott összejönni, igazán kikapcsol a hétköznapokból. A séták után pedig jó megnézni az ott készült fotókat. Izgalmas, hogy ugyanazt a dolgot vagy helyszínt ki hogyan látta és örökítette meg. Ezekből is sok mindent lehet tanulni.
Blogodat olvasva, tudom, hogy van egy másik hobbid is. Mesélnél róla? Hogyan kezdődött, milyen pluszt ad, hogyan fér meg a fotózással, netántán valahol kiegészíti egymást a két hobbi? Melyik a kedvencebb, az első számú?
Hát igen, az üvegfestés. Hosszasan tudnék erről mesélni, mert ezt nem lehet két mondatban elintézni, és tényleg nem azért, hogy reklámot csináljak magamnak, de a „hogyan kezdődött” és az „egyáltalán mi is ez az üvegfestés” részt részletesen leírtam a blogomban. Akit ez érdekel ITT elolvashatja. Munkám miatt mostanában sajnos nem sok időm marad erre sem, de kérdésedre válaszolva, ez az első számú hobbim, főleg ha a hozzáértést nézzük. Mondjuk fotózni indulni könnyebb, különösen ha a barátok invitálnak, és az utómunkával együtt sem igényel annyi időt mint a festés. Egy-egy üvegkép előkészítése-elkészítése rengeteg időt és türelmet igényel. A két hobbi úgy függ össze, hogy lefotózom a kész műveimet, illetve néha a készítés fázisait is megörökítem. Szerettem volna komolyan, napi munka szinten foglalkozni az üvegfestéssel, de ma Magyarországon ebből megélni az egyenlő a lehetetlennel, így sajnos maradt ez is hobbinak.
Köszönöm az interjút!
