„Zord magány” c. fotómra azért vagyok büszke, mert számomra ez volt az első olyan felvétel, amely teljesen tudatosan, egy „gondolatban összeállt” látvány alapján készült. A kép 2007 év végén készült. Az ünnepek között tartósan fagyos, zúzmarás, ködös idő köszöntött be. Gondolkoztam, mi is lehetne ebben az időben a legjobb téma a környéken. Még gyerekkoromból emlékeztem, hogy a lakóhelyemtől nem messze egy hatalmas szántóföld közepén áll egy régi, sokat megélt fa, csak úgy egy száll magában. Ez be is indította a fantáziám, gondoltam milyen jó kis téma ebben a zord időben. A kép készítésének érdekessége a fa „becserkészése” volt. A fához semmiféle út nem vezet, a legközelebbi földút is 2-300 méterre található. Személyautóval bemerészkedtem a szántóföld szélén vezető úton, ám a keréknyom hamar elfogyott a frissen hullott pár centis hóban és csak vezettem tovább „toronyiránt”. Körülöttem csak a nagy fehérség, kb. 30 méteres látóválság, semmilyen tájékozódási pont. Szürreális élmény volt, ahogy a horizonton a hó és az ég szürkesége egybefolyt. Mikor úgy éreztem, hogy valahol a közelben lehetek, gyalog folytattam az utat. Érzésre belőttem az irányt és közben aggódva tekintettem vissza a kocsira, bízva benne hogy ha máshogy nem, legalább a lábnyomaim segítségével vissza tudok találni. Utólag persze poénból eljátszottam a gondolattal, hogy ha nem találtam volna vissza, néhány nap múlva egy esetleges gyors olvadás hatására talán a szántóföld dagonyájában végezte volna az autó. Kb. 5 perc séta után apró szürke folt kezdett derengeni a vakítóan fehér látóhatáron. Óriási mázlim volt, az öreg fa volt az, amit már évek óta nem láttam! Közelebb sétáltam, ott állt méltóságteljesen, vastag jégpáncélban. Külön öröm volt, hogy szinte pontosan az a látvány fogadott, amit előző este „megálmodtam”. Körbejártam néhányszor és a „legelőnyösebb” oldaláról fotóztam. A kontrasztviszonyok beállításán és néhány vadnyom eltűntetésén kívül semmilyen utómunkára nem szorult a kép. Vágás szempontjából a négyzetes tűnt a legmegfelelőbbnek. A biztonság kedvéért állványról, távkioldóval exponáltam, hogy tökéletes minőségű legyen a fotó.
Emlékezetes sztorik Indafotósoktól, felhívás... Bővebben >>>
