Indafotós sztorik - cerezo

2012.03.17. 08:00 WadWanda 10 komment

 

Azt hiszem, nem vagyok eléggé elszánt fotós.
Mondom mindezt azért, mert nagy sajnálatomra nem szolgálhatok humoros, vicces, elképesztő történetekkel. Eggyel sem.
Nem kerültem összetűzésbe az utca emberével (mosolyogjon, Józsi bácsi, az isten áldja meg...), nem kiabáltuk le egymás fejét fotós kollégákkal sem egy jó témáért (húzzál a részegemtől te gyökér, én találtam meg a pad alatt!) Egyszer sem. Állat sem köpött szembe, mikor arra kértem, készítsünk egy portrét.
Nem mondom, kért már meg idős néni, hogy vegyem ki azonnal a filmet a gépből, mert ő nem akar szerepelni a képen, és én bizony őt fotóztam.
Tette már fel nekem is a nagy kérdést idős bácsi olyan fejjel, a hátam mögül előbukkanva, mintha mondjuk éjjel egykor baltával kopogtattam volna az ajtaján: "Mit fotóz itt (te huligán, teee)?" "Virágot, bácsi kérem..."
Én csak kattintgatok csendesen, általában egy nagy sétával összekötve.                  Hogy akkor mégis, mi a francot keresek én itt?
Nincs egy éve sem, hogy fényképezőgépet vettem a kezembe. Első nagy élményemet, első igazi találkozásomat ezzel a szenvedéllyel egy hűvös nyári hajnalon éltem át (ami sem vicces, sem szórakoztató nem lesz, talán egy picit tanulságos...).
Párommal jelentkeztünk egy kimondottan fotósok részére szóló csónaktúrára a Tisza-tavon. Háromkor ébresztő (nem akarok felkelni!!...), ki a kocsiba, irány Poroszló. A derengésben, tizenöt perc tanácstalanság után fedeztük fel a töltésen vezetőnket. Amikor a természet ébredezni kezdett, mi már vízen voltunk.
Percre ki volt minden számolva. Emberünk alighanem ezerötszázhuszonhatodjára járta meg ezt az utat, amikor a nap felbukkant, már a nyílt vízen voltunk.

cerezo: Felhőfestő

Amikor meleg fénye elkezdte festegetni a tó tükrét, válaszút elé kerültünk.

cerezo: Válaszút

Vezetőnk vérprofi volt. Nem tudtunk olyat kérdezni, amire nem tudta a választ. A tavat, az állatokat, madarakat úgy ismerte, mint a tenyerét. Mindezt elképesztő szerénységgel és türelemmel tette. Ha azt mondtam volna, fordítsa fel a csónakot, mert a víz fenekét akarom fotózni, egy kedves mosollyal ugrott volna a tóba.
Az időjárás tökéletes volt! A teljes szélcsendet csak néha zavarta meg egy kis szellő, csodás felhőket és fényeket is kaptunk.

cerezo: Fényjáték

Mindezt csak azért mesélem ilyen részletességgel, mert TÖKÉLETES reggel volt. Még a madarak is nekünk pózoltak.

cerezo: Reggeli szieszta

Egészen addig, amíg hazaértünk...
Első dolgom a laptop-hoz vezetett. A képek élvezhetetlenek voltak... Még a zaj is zajos volt! Tudtam, hogy vannak a gépnek határai erősen, de erre nem számítottam. Odalett a tökély, odalett minden... Hatalmas csalódás volt, egy világ omlott össze bennem! FZ38, viszlát, kuka...
Az élmény azonban megmaradt, a nyár legszebb napjaként végezte, még így is...:) A fotók is megmaradtak, némi zajszűrésen átesve. Tudom, sokan szeretnek madarakat fotózni az indás kollégák közül, maximálisan ajánlom mindenkinek, legalább egyszer az életben.
Végül a Pana megúszta, és egészen megkedveltem az idők során, összenőttünk. Leginkább kezdő szaktársaknak levonnám a tanulságot: ne csüggedj, az élmény fejben, és fotózni elegendő fényben is lehet, vagy állvánnyal, vagy akárhogy. Arra meg jó az óccsóbb gép is.:) Én így is élvezem, mintha kaptam volna egy új puzzle darabkát, saját magam kirakásához!:)
Avagy ne ugorj azonnal fejest a mély vízbe (tóba)!!

A bejegyzés trackback címe:

https://indafoto.blog.hu/api/trackback/id/tr744319886

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kisklau 2012.03.17. 20:15:30

Nahát! Micsoda kerek kis történet. És milyen igaz..
Sokszor gondoljuk, hogy jajjj, nem sikerült megörökíteni úgy, ahogy szeretnénk. Még szerencse, hogy ott voltunk és bennünk az élmény megmaradt! :)

cerezo 2012.03.18. 20:37:04

Kisklau, köszönöm...:) Örülök, hogy így gondolod!:)

Tacsi világa 2012.03.19. 06:48:09

Nekem is tetszett a történeted. Én még nem jártam azon a tájon, de a húgomék sokat meséltek már róla.

Én általában fordítva szoktam járni: azt hiszem, hogy sikerült a felvétel, aztán amikor kiteszem a számítógépre, akkor látom, hogy csapnivalóak. :((((

De azért néha bejön egy-egy jobb is.....

tlog 2012.03.20. 14:33:28

Nagyon találó a történet és talán törvényszerű is: egy hangulat, amely megragad bennünket nyilván nem csak a fényekből, az ott látott képekből táplálkozik, hanem sok minden másból is, amelyek nem rögzíthetők a "filmen".
:-)

cerezo 2012.03.20. 20:56:14

@tacsifoto: Remélem, egyszer lesz lehetőséged, hogy megnézd ezt a madár-paradicsomot! Örülök, hogy tetszett!:)

cerezo 2012.03.20. 20:59:20

@tlog: Köszönöm, hogy elolvastad!:) Pontosan így van. Filmen sok minden rögzíthető, érzékeltethető, de amit az ember a helyszínen él át...

Peetee 2012.03.21. 12:28:18

Tavaly nyáron jártam Sopron környékén, ahol 3 egymást követő napon mentem ki pitymallat előtt, amikor még teljesen sötét van;fotózni. Magával ragadó élmény a természet ébredését ez mező közepén fotózgatva megélni. Abszolút átérzem, és egyetértek Veled!

Evaneni 2012.03.21. 14:57:04

Cerezo: nagyon szeretne'k ide en is elmenni, sajnos, tavaly nem sikerult.
A hajnal nagy elmeny, en is szeretem.

cerezo 2012.03.21. 22:18:34

@Peetee: Köszönöm a hozzászólásodat, örülök, hogy Te is átéltél hasonló élményt! Sok ilyen fotót kívánok még Neked!:)

cerezo 2012.03.21. 22:20:34

@Evaneni: Őszintén kívánom, hogy benevezhess egy ilyen túrára a Tisza-tavon! Képeid között láttam néhány szép hajnali képet...:)