A 24-i poszt végén kértem a túrán résztvevő kollégákat, hogy - akinek van hozzá kedve - írjanak néhány mondatos élménybeszámolót, hogyan érezték magukat, mi fogta meg őket igazán. Hárman ezt meg is tették, így most az ő beszámolóikat olvashatjátok:
Régi vágyam teljesült ezzel a túrával. Évek óta szerettem volna ide feljutni, de olyan messzinek tűnt még a gondolat is. Az, hogy ezzel a társasággal sikerült ezt megvalósítani, csak hab volt a tortán.
Sikerült pénz nélkül elindulnom, már a buszállomáson lejmolni voltam kénytelen buszra. Végül is egy ezres volt nálam, a jegyre tellett. Őőő..., hol is hagytam a Cavintonom?
Felfelé nem volt könnyű, de végig fotózgattuk a nehéz szakaszokat is, így elröpült az idő. Volt, aki csak lazán felszaladt, és fentről figyelte a többieket.
A Vadálló-kövek aztán minden várakozásomat felülmúlta! A terep nem javult, hajmeresztő mélységek voltak alattunk. Szerintem fényképen nem is lehet ezt megörökíteni. Rengetegen voltak, néha egy belvárosi utcán éreztem magam, csak itt nem láttam kutyagumit...
Rengeteget fotóztuk egymást, és szerintem az új arcok is jól érezték magukat. Még az a lány is mosolygott, aki indulás előtt egy térdrögzítő gumit húzott a lábára. A vége felé azért már nem biztos, hogy őszinte volt a mosolya... Nagyon sajnáltam őt, de végigment (volt más választása?). Le a kalappal!
A jutalom pedig a túra talán legrohadtabb része után várt minket. Na, nem Viktor helyeztette át ünnepi beszédét a Prédikálószékre.
Odafent megpihentünk, ettünk, én pedig megittam az összes vizemet. A nap fele még hátravolt...
Ezután már csak békés poroszkálással haladhattunk visszafelé, a felfelé út után ez szanatóriumi járat volt.
És amikor már látnivaló sem igazán akadt, szembejött valaki, akin volt kalap. Meg is szólítottuk, és ő nem zárkózott el attól, hogy lefényképezzük. Készségesen pózolt a masinák hada előtt. Lehet, hogy előző életében politikus volt? (Szerencsére beszélni nem tudott...)
Fantasztikus túra volt, fantasztikus szervezéssel, fantasztikus társasággal. Még messzebbről is jöttek, talán nem bánták meg!
Legközelebb ki ne hagyjátok!