Elszászer Dániel
Indafotó: http://indafoto.hu/edaniel
Blog: http://edaniel85.blogspot.de/
Kedvelt képei
Civilben” mivel foglalkozol?
Végzettségemet tekintve építőmérnök vagyok és egy beruházás lebonyolítással, műszaki ellenőrzéssel foglalkozó cégnél dolgozom.
Mi volt az első saját fényképezőgéped?
Hát a legelsőről csak annyit tudnék mondani, hogy piros volt… valamikor tíz évesen kaphattam, édesapám hozta Németországból talán. Aztán amire emlékszem is, azt tizennyolc évesen kaptam. Egy filmes Olympus volt az alap kategóriából. Akkor nem a fotózás volt a lényeg, hanem az emlékek megörökítése, ezért a pontos típust nem tudnám megmondani…
Most mivel fotózol? Milyen objektívek vannak az arzenálodban?
2010-ben vettem egy Canon SX 20is-t, ma is sokat használom, de tavaly sikerült hozzájutnom egy 350D-hez is, ami azonnal nagy kedvencem lett. Nagy objektív parkom nincs hozzá még,jelenleg egy 17-55mm kitobival és egy f1.8-as 50mm-essel rendelkezem. Telének pedig egy régi filmes Pentacon f4 200mm-t használok kisebb-nagyobb sikerrel. Meg kell szokni, hogy soha nem hagyatkozhatok vele az automata fókuszra.
Van kedvenc fotótémád?
Nincs kifejezetten. Főként a statikus dolgokat szeretem: épületek, szobrok, ezek részletei. Azért sokszor fényképezek fűt, fát, virágot, és persze kedvelem a nagy tereket is, legyen az természet vagy város. Ja, és persze az építkezéseken készült képeket sem szabad kihagyni! Szóval igazi mindenevő vagyok.
Van kedvenc stílusod, illetve utómunka technikád, milyen programokat használsz?
Ha jól belegondolok nincs kedvenc stílusom vagy technikám. Nem érzem azt a képeimen,mint mondjuk HI69, VLM vagy N.Gyuree fotóin. Ha az ő képükre ránézel, egyből tudod, hogy igen, ez az övék, az enyémek nem ilyenek.
Sokszor tudom az exponálás pillanatában, hogy igen, ez fekete-fehér lesz, vagy fakított, de előfordul, hogy sok mindent kipróbálok egy képen, mire kialakul a végleges arca.
Egyébként nem jellemző, hogy sokat pepecselnék az utómunkával. Lightroomot használok,ott végzek el minden változtatást. Jellemzően vágok, korrigálom a vízszintest/függőlegest,színtelítettséget, kontrasztot, fehéregyensúlyt állítok át, esetleg kicsit belenyúlok az expo korrekcióba. Ha kell, csökkentem a zajt, bár szerintem sok képnek még jól is áll. Ha végeztem, PS-sel rárakom a logót és esetleg a keretet. Régebben mindent kereteztem,aztán sok 1:1-es fotót készítettem, mostanában a „szélesvásznú” megjelenés a mániám, a legtöbb képre kipróbálom.
Mi a véleményed a HDR-ről és a fekete-fehér fotózásról?
Nem is tudom, mi mást mondhatnék erre, mint az előttem szólók. A HDR szerintem egy elég hatásvadász dolog, amit én szeretek. Láttam már olyan HDR-t, amitől szinte kirázott a hideg,a szó jó értelmében, de nagyon-nagyon el lehet rontani. Régebben próbálkoztam vele, de nem éreztem rá, úgyhogy inkább hagytam az egészet.
A fekete-fehér az más. Nagyon szeretem az ilyen képeket. Tulajdonképpen sokszor sokkal többet mondanak, mint a színesek, bár főleg a drámaiságuk az, ami megfog. Egyszerűen,minden máz és csillogás nélkül megmutatja a dolgok valódi arcát. Általában sokkal több gondolatot ébresztenek bennem, mint a színesek. Mivel szeretem, sok képet készítek így.
Hány képet készítesz, és kb. hányat tartasz meg egy alkalomról/témáról?
Ez egy gyenge pontom. Jószerivel egy-egy fotózás során eleinte lövök mindenre, amit meglátok, de nem érzem, hogy menne. Aztán amikor erre rájövök, akkor elkezdem meggondolni, hogy mikor nyomom le a gombot, és jön is a sikerélmény. Ezt megismétlem minden egyes alkalommal, amikor fényképezni megyek. Szóval termelek a kukának rendesen. Szerintem 10% körül lehet az a mennyiség, amit megtartok, és ha őszinte akarok lenni, ennyit sem kéne, de elkezdek kötődni a képekhez.
A géped mindig nálad van vagy csak célirányosan indulsz fotózni?
Átlag kéthavonta eldöntöm, hogy holnaptól mindig magamnál tartom a gépet, és két-három napig így is van. Aztán rájövök, hogy teljesen felesleges, mert soha nem használom reggel munkába menet, vagy épp hazafelé. Talán most, hogy korábban világosodik, és később sötétedik, többször lesz lehetőségem hétköznap is fotózni. Meglátjuk.
Amikor fotózol, van a fejedben kész terv, hogy mit miért, hogyan akarsz megcsinálni vagy spontán nyomogatod az exponáló gombot?
A legritkább esetben van előre eltervezve, hogy mit fogok csinálni. Többnyire csak megyek, amerre a lábam visz, és ha megtetszik valami, akkor lekapom. Persze azért igyekszem komponálni. Nem szeretek otthon, a monitor előtt rájönni, hogy egy kicsit megdöntve még a torony teteje is belefért volna, és a narancssárga kuka is kikerült volna a képből. Általában addig nem szeretek hazamenni, amíg nem érzem, hogy „Igen, ez a kép az, amiért ma jöttem.”. Ha ez megvan, akkor utána már nyugodtabban mászkálok.
Mennyire része a mostani életednek a fotózás (vannak akiknek kikapcsolódás, önmegvalósítás, pótcselekvés) van-e további terved vele? ... Marad hobbi vagy esetleg munkának, hivatásnak is választanád?
Abszolút kikapcsolódás. Persze néha eljátszom a gondolattal, hogy milyen jó lenne, ha…de nem, nem lenne jó. Ez addig szórakoztat, amíg csak akkor csinálom, amikor kedvem van hozzá. A pénzkeresés az más dolog. Olyan ez számomra, mint a munka és a barátság: jobb, ha nem kevered.
Szoktál fotópályázatokon indulni?.......ha, igen akkor milyen sikerekkel?
Nem. Általában azért nem, mert nincs időm foglalkozni vele. Meg tudom, hogy azért még sok mindent kell megtanulni addig, hogy esetleg ne a „futottak még” kategóriában legyek.
Melyik volt a legemlékezetesebb fotózásod?
Talán egy tavaly október eleji fotózást emelnék ki. Előző nap vettem meg a 350D-t és Irma,Tibor és Gyuri társaságában mentünk fotózni a pesti rakpartra, az Erzsébet-hídtól délre…Tibor emlékeiben kicsit érdekesebbnek élt ez a környék, mint amilyen valójában. Irmával már épp elrakni készültünk a felszerelést, amikor elkezdett lemenni a nap, mondván, hogy oké, akkor ez ennyi volt, amikor is olyan fényeket és színeket produkált a naplemente és az ébredező közvilágítás, hogy öröm volt nézni. A végére nagyon jó képek készültek, örülök, hogy nem adtuk fel korábban.
Hova mennél szívesen fotózni Magyarországon…
Jaj, ez jó kérdés… ez évszak függő kicsit. Sajnos idén nem volt lehetőségem télen a Balaton parthoz, talán jövőre. Szeretnék képeket a befagyott tóról. De szívesen mennék Pécsre vagy a Hortobágyra is.
...és az egész világon?
Mindig oda, ahova legközelebb megyek. Ez most épp Prága. De nagy álmom New York,Párizs, Szentpétervár. Vagy ha természet, akkor a Machu Pichu vagy a Fuji.
Mi a kedvenc saját képed az Indafotóra feltöltöttek közül?
Hangulatfüggő… most éppen ez:
...és az összes indafotós kép közül?
Ez egy irtózatosan nehéz kérdés, nem tudom, a többiek hogyan választanak, de akkor mondjuk legyen ez, mert jó, hogy nem látod, de tudod, mi is a történet:
De komolyan, annyi jó fotós és fotó van az indán, nem kezdek felsorolásba, nehogy kihagyjak valakit, meg elég hosszú is lenne.
Melyik 3 oldalt olvasod leggyakrabban a fotóblogok, fotós oldalak közül?
Főként blog olvasó vagyok, fotós oldalakat nem nagyon szoktam olvasni, inkább a képeket nézem, és ha felkelti valamelyik az érdeklődésem, akkor megnézem az expo adatait.
Pingu, VLM és N.Gyuree oldalait olvasom leggyakrabban, de rengeteg más fotóst is követek az indán és a blogjaikon egyaránt.
Van-e valami ötleted arra, hogyan lehetne még érdekesebb, színesebb az Indafotó?
Nem is tudom… a gyűjtemények nagyon jó ötlet volt, szükség volt már valami hasonlóra.Tetszik az is, hogy sok a minipályázat mostanában, ösztönzi a fotósokat, és sok jó képet lát így az ember.
Egy másik fotómegosztón több csoportnak is tagja vagyok, talán jó ötlet lenne ezt is megvalósítani az indán. Sok olyan csoport is van, amiben versenyek zajlanak. Valami ilyesminek itt is örülnék.
Következő interjúhoz kit választanál, kiről olvasnál szívesen?
Szívesen olvasnék zo_zoról, puttoról vagy Ramenről.
Gyakran mész fotósétára más Indafotósokkal (mi is voltunk már együtt), milyenek ezek a séták, a hangulat?
Mit is mondhatnék? Nagyon szeretem ezeket a sétákat. Tavaly februárban voltam először egy szentendrei sétán, és nagyon hamar kiderült számomra, hogy itt nem elsősorban a fényképezés a cél. Mire Szentendrén leszálltunk a HÉV-ről, olyan érzésem volt, mintha évek óta ismerném a társaságot.
Jó, hogy nem számít, ki milyen technikával „dolgozik”, vagy kinek mennyi tudása van. Egyenlők vagyunk, jókat beszélgetünk, kávézunk és fényképezgetünk.
A jó hangulat mellett azért sokszor új dolgokat is hall az ember. Én például Esztergomban tanultam kicsit az expo korrekcióról és a fénymérésről,októberben a kékóráról és a fehéregyensúly beállítás trükkjeiről.
Abból ítélve, hogy egyre nagyobb létszámú kirándulások szerveződnek, úgy gondolom, nem csak én érzem jól magam ezeken a túrákon. Január elején, a velencei fotósétán például voltunk kb. 20-an. Sose gondoltam volna, hogy ekkora társaság jelenik meg egy olyan kiránduláson, ami december végén még csak ötlet szinten fogalmazódott meg a fejemben.
Blogodat olvasva, tudom, hogy nemrég elkezdtél érdeklődni a portréfotózás iránt.
Hát ezek jelenleg még csak tervek. Tavaly ősszel kezdett el érdekelni a téma, de még nem forrta ki magát. Bemelegítésként elkezdtem egy 365 napos projektet, 100 idegent szeretnék ez alatt rábírni, hogy álljon modellt nekem. Kicsit el vagyok maradva a tervezett ütemezéshez képest. Nem vagyok valami aktív, de sokkal több időm megy most el a munkára meg az egyetemre, mint általában. Remélem azért sikerül a kitűzött célt elérni!
Szóval rájöttem, hogy az ötvenes optika igen jól használható portrézásra, és sikerült már egy két nekem tetsző fotót összehozni. Szeretnék többet foglalkozni a témával, mert most sikerélményem van, és ez mindig hajt.
Van a fejemben egy-két kép, amit szeretnék megfotózni, modellem is lenne, csak az idővel állok hadilábon. De ami késik, nem múlik.
Köszönöm az interjút!
Én köszönöm a megtisztelő lehetőséget, no meg Pingunak a jelölést!
