Fotóséta Mos Eisley belvárosában, Zöldbácsival... Hajnali három óra nem rendkívüli időpont, kivéve, ha akkor kell felkelni... Nem szoktam az ilyen tempót, fél hét előtt még a szomszéd zavaró csapkodása sem ugraszt ki az ágyból. Most meg ez már a harmadik hajnali ébredés…

Évekkel ezelőtt, amikor még Pesten éltem, szerettem besurranni a belvárosi lépcsőházakba körülnézni és csodálni az építészetet. Ezzel a hobbival korántsem voltam egyedül; a Városban blog szerzője egy ideje tudatos projektet hozott létre és időről időre meglátogatja a város…

  Fél tízenkettőre értem Cserkeszőlőre, fényképezőgéppel felfegyverkezve elindultam gyalog a települést és környékét felfedezni, napsütésben tíz fok körüli hőmérsékletben. Itt meg jegyezném: nem a település érdekelt, mert sablon mintára épült lakóházak tucatjai…

  Egy szép tavaszi vasárnap elhatároztam, hogy autóbusszal elmegyek Harkára, ami az egyik legközelebbi település városunkhoz. Egy darabig ott kószáltam, de megpillantottam az osztrák területen lévő szélturbinákat és mivel már régóta izgatta a fantáziámat, elhatároztam…

  Azt hiszem, nem vagyok eléggé elszánt fotós. Mondom mindezt azért, mert nagy sajnálatomra nem szolgálhatok humoros, vicces, elképesztő történetekkel. Eggyel sem. Nem kerültem összetűzésbe az utca emberével (mosolyogjon, Józsi bácsi, az isten áldja meg...), nem kiabáltuk le…