A 24-i poszt végén kértem a túrán résztvevő kollégákat, hogy - akinek van hozzá kedve - írjanak néhány mondatos élménybeszámolót, hogyan érezték magukat, mi fogta meg őket igazán. Hárman ezt meg is tették, így most az ő beszámolóikat olvashatjátok:
- Mary-Ann beszámolója
- Kontiki túraleírása
- Cerezo visszaemlékezése
A mostani október 23. egy nagyon nagy misztikus nap volt, ugye senkinek sem kell magyaráznom: 2013_1023.
Hát ezen a misztikus napon elindult egy maroknyi kis csapat a világ közepe felé, a földcsakra közelébe. Nagyon jó lett volna, ha küzdelmes utunkat egy kis jótékony köd fedte volna el, de helyette, a 24 bátor fotós a meleggel dacolva indult meg, hogy meghódítsa a vadakat is kiálló köveket.
(ez is nagyon misztikus, mert a 24 eggyel több, mint az eddig eltöltött októberi napok száma, sőt kétszer annyi, mint 12, ami önmagában is egy szent szám és eggyel kisebb, mint amit a hőmérő mutatott Celsius fokban délután)
Szóval, először egyből egy patak állta útjukat, amely egyeseket kerülőútra terelt, de hamarosan újból egyesült a csapat és folytatták útjukat.
Lankásabb és meredekebb lejtők váltották egymást, de a kis csapat rendíthetetlenül közelített a csúcshoz.
Útjukat különös kő és fa alakzatok, szellemek kísérték.
Egyre meredekebb lejtők mögé bújt a hegycsúcs és a járható utat is felváltották a gyökerek és a talpuk alól kigördülő kövek tengere.
Végtelenségnek tűnő, keserves erőfeszítéseik nem maradtak eredménytelenek, mert röpke fél óra küzdelem árán megpillantották a csúcsokat, egyiket a másik után.
A győzelmet, jó harcosokhoz hűen étellel, itallal ünnepelték meg, majd egy kis elvonulás után új távlatok felé néztek.
A Prédikálószék volt következő állomásuk, ahol szembetalálták magukat a városi népek hatalmas seregével. Minek után itt is győzedelmeskedtek, röpke pihenő után újból bevették magukat az erdőbe.
Ezután könnyed gyalog-galoppnak tűnt minden egyes kilométer. Egészen addig mentek, amíg oda ki nem lyukadtak, ahonnan elindultak. Útjuk során gigányi mennyiségű pixeleket használtak el.
Itt könnyes búcsút vettek néhányuktól, majd serrel dicsőítették a Hegyet!
Kontár Csaba Attila alias: Kontiki
- Mary-Ann beszámolója
- Kontiki túraleírása
- Cerezo visszaemlékezése
